Idén alig vártuk, hogy az ünnepi készülődés közben kis kikapcsolódásként újra ellátogassunk a Bormedence 2019-es eseményére, újra felfedezve az ízekkel, hangulatokkal teli Kárpát-medencei borokat, ahol most a kiemelt régióként Somló szerepelt.

Előkelő helyszínen, a Festetics Palota gyönyörű termeiben kalandoztunk a borvidékek között. A Nemzeti Múzeum mögött megbújó, meseszépen restaurált palota falai között ma az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem mellett rendezvények helyszíneként is működik. Az asztalok között sétálva eljutottunk Felvidékre, Őrvidékre, Erdélybe, Villányba, Egerbe és még sok vidékre. Felkerestük a Balatont, ahol felsétáltunk Badacsonyba, hogy újra kóstoljuk a ritka fajtaborokat. Megálltunk a Borbély Pincénél egy kis Rózsakövet kortyolni, amiből visszaköszönt a bazalt ásványossága, a talaj sóssága. Tetszett a virágos illata, az almakompótra emlékeztető íze, kiegészülve friss citrusossággal, őszibarackkal. Megkívántunk mellé egy kis Pármai sonkát sárgadinnyével. Tovább baktatva Badacsony „lejtős utcáin” elértük Málik Zoltán pincéjét, ahol sok különlegesség várt minket. Bakator, Kéknyelű, Zeus. Ez utóbbi egyik kedvencünk a sok közül. Szép telt masszív bor, fehérhúsú gyümölcsök, kis citrusosság, szép savak és némi sósság jellemzi, kiegészülve a friss briós jóleső ízével.

Nagyot ugorva átmentünk az ország másik felébe, hogy a Mátra lankáit is felfedezzük. A Páger Pince kínálatát kóstoltuk először. 1,6 hektáron borászkodnak, a véletlen, meg egy kis örökség volt az indítója a pincének. Szürkebarátjuk a mező illatát jutatta eszünkbe, ízében szép savakkal, finom fűszerekkel, rafinált eleganciával, bájossággal és „pink” színnel. A Feketeleánykát igazi érdekesség kóstolni. Fűszeres, picit csokis, málnás, játékos, minden korty más arcát mutatja a fajtának, modern és rusztikus is egyben, lendületes és könnyed is.

Ha már a Mátrában jártunk nem hagytuk ki a Dominium Pincét sem; szintén kóstoltunk (ugyan még mintaként) Feketeleánykát, ami kicsit fűszeres, tartalmas, koncentrált málnás ízvilágot mutatott. Teszteltünk még egy különlegességet, a Turánt. Illatában szeder, fekete ribizli, ízében kakaó, csoki, megy lekvár, szilva, és a hordóra jellemző vaníliás jegyek mutatkoznak.

Ezek után kis lélegzetvételnyi szünetet tartottunk; segítettünk a szervezőknek a bejáratnál a poharak kiosztásában, hogy ők is meg tudják ízlelni a Kárpát-medence borait. Hisz jó úttörőként az Esszlessz ahol tud, segít. J

A kis „pihenő” után, sétánkat folytatva Somlóra ruccantunk, ahol sok régi ismerőssel találkoztunk. A nagy bálterembe lépve lenyűgözött a pompás díszítés, a csillárok ragyogása és az izgatottan kóstoló, beszélgető emberek nyüzsgő hada.

Borkóstolásunkat Spiginél (Spiegelberg Pince) folytattuk. A hárslevelűje igazi lelket simogató jóság.J Illatában kis zöldalma, virágpor, pici mentol; ízében krémesség, feszesség, némi sósság és trópusi gyümölcsök érződnek. Innen messzire már nem mentünk csak a Kolonics Pincéig, ahol jót beszélgetve Furmintot (igazi ásvány bomba, izmos, testes, gyümölcsös) szürcsölve zártuk az estét.

Kriszti, Gyuri