A feladat a következő: végy elő egy közepes hátizsákot vagy egy bőröndöt. Pakolj bele 1-2 meleg ruhát, no, meg induláskor is ezt a szempontot figyelembe véve öltözz, keress és foglalj szállást, és irány Badacsony. Hogy miért? Rém egyszerű: mert igen pöpec dolgok történnek arra most (is).
Jó páran összefogtak (borászok és gasztrósok), gondoltak egy nagyot és meg is valósították. Izgalmas és igényes eseményeket szerveztek a terített asztalok köré, és oda várják a nagyérdeműt, számos elkövetkező hétvégén. Ott voltunk, meglestük, meg is ízleltük és most már egyértelmű: Badacsony tányér alakú!
Most épp a halakat kerestük meg, melyek felkúsztak a hegyre. Bejártunk pár célpontot (ennél többet egy nap nehéz is lenne, és nem a távolság miatt –mert az nem játszik jelen esetben-, hanem az élmények miatt: úgy ültünk volna még a kandalló mellett pohár borral a kézben, vagy csak révedtünk volna az ezüstszürke Balatonba… Nehéz dolgok ezek J
A rizai Tölgyes Kúriánál kezdtük utunkat- az álmos, ködös badacsonyi hegyek, néhány őz és a ködbevesző szőlősorok fogadtak. Egy pohár prosecco vitt csöppnyi varázslatot még a tájba, majd halászlét és rizottót kóstoltunk- reméljük lesz még az étlapon, mert remek volt mindkettő. A Kisfaludy-házhoz érkezve már a nap is próbálkozott az üdvözléssel. Itt egy pohár Villa Tolnay chardonnay 2015-tel folytattuk a sort. Sárgabarack, füst, fűszerek, vanília, ásványok és csodás savak. Haltatár lett társa. A Kisfaludy ház úgymond gyűjtőhely a borok szempontjából: 30-40 tétel várja a kóstolni vágyót a Szent György-hegyről, Csobáncról és a környező dűlőkről. Ha pedig inkább sörösek lennénk, akkor helyi tételek közül tudunk választani. Ezt követően süllőpofa érkezett asztalunkra késői szüretelésű szőlőraguban, édesburgonya gombóccal. Németh Pince Szerelem tételével készült. Remek fogás volt.
Laposáéknál folytattuk túránkat, mely kényelmes öt perc sétával elérhető. Az új Frisset kóstoltuk. 100% tramini. Behízelgő, kellemes tétel. Kőpor. Érett trópusi gyümölcsök illatban és a kortyban is. Majd a ’17-es szürkebaráttal folytattuk. Reduktív. Szép ásványok, szép savak. 5g cukorral. Behízelgő ő is. Jó inni. Csuka-káposzta-ikra névre keresztelt fogást kaptunk hozzá. A nap legszebb étele volt. Vidám színek és nagyon ízletes összeállítás. Izgalmas játék. Könnyed, de mégis tartalmas. Jól áll neki a bor. A ’17-es 4hegy olaszrizling került a poharainkba ezt követően. Új címke- nagyon ízléses. Egy harmad acél tartály, többi hordó. Szép tétel. Finom citrusok. Közepesnél hosszabb. Lágy fűszerek. A ’16-os Apukám világával zártuk a sort. Régi vonalas olaszrizling. Stílust szeretőknek erősen ajánlott. Vajas, krémes. Somogyi Győző alkotta a címkét. Szép, hossz. Szeptember végi szüret. Vonalvezetés. Komolyság.
A Plánéba már a Tekergővel érkeztünk. Közben útbaejtettük még Laposáék készülő új borászati központját, mely a Kishableány átalakított és kibővített falai között születik éppen. Hatalmas terek, és izgalmas kóstolótér várja majd a vendégeket jövőre. A Plánéban Tóth Ádám fogadott minket. Az évtizedekig Poharazó névre keresztelt vendéglátó ipari egység 2016 nyarán nyitott új köntösben. Számos különleges és nehezen elérhető tétel is helyet kapott a polcokon. Bagolykő Birtok olaszrizling-rózsakő Ketten névre keresztelt ’17-es házasításával nyitottuk a sort. Vagány bor. Citrusok, ásványok, kő. Finom dohány. Füstölt fogas pástétomot kaptunk hozzá, házi citruslekvárral, a Búzalelke diós-mazsolás kenyerével. Jujj… Majd a Négy80 Zenitje érkezett. 15,5% alkohol, Fiatal. Kő. Citrusok. Játszik, kicsit fűt. Komoly savak. Finoman sós. Bencze Birtok Hárslevelűjével búcsúztunk- még mindig nagyon szeretem tétel.
Tiliában süllő, sütőtök, dió, érlelt helyi sajt a Kalla farmról és harcsa, csicsóka, gombák fogások vártak. Villa Tolnay Sauvignon blanc ’17 kísérte az elsőt. Sós és citrusos. Savak repítik. Hűvös és friss. Ropog. Zöldfűszerek. Extra kényeztetés volt az ízlelőbimbóinknak. A süllős meleg előétel őszi, játékos volt, nem győztem betelni vele. Falatnyi zöld dió bolondította. A harcsa is rendben volt. Bagolykő Rózsakővel (2016) és Sabar Olaszrizlinggel (2017) zártunk.
A nap egyik csúcspontja következett: ágyúdörrenésre felgyúltak a karácsonyi fények Badacsonyban. Levezetésképp pedig az Istvándy Borműhelyben szusszantunk meg. Itt szuvidált keszthelyi tokhal beluga lencsével és füstölt paprikakrémmel várta a még éhesen érkezőket, és persze remek hangulat. Egy palack hárslevelűt be is szereztünk otthoni téli estéhez: méz, hárs, érett citrusok, és szép ásványok. Savak helyükön, hossz és teltség jellemzi.
Egész napos élményeinket csokorra szedve, a képeket újra végiglapozva nem is értem, hogy ennyi minden miképp fért bele ilyen kevés időbe. Ami legjobban megmaradt, az a vendéglátóink mosolya és szívélyes fogadtatása. Nagyon jó dolgok indultak el, nagyon hiányoztak már. Menjetek, keressétek őket, éljétek át minden falatját.
További infó itt.
Andi
