Ezt a kérdést nem csak mi, a Magyar Borszakírók Köre tagjai tettük fel magunknak, hanem néhány évvel ezelőtt Szabadics Zoltán, volt katonatiszt, építőipari nagyvállalkozó, jogász, MBA és borász végzettségű, ötfiús családapa is, amikor a festői Kis-Balaton nyugati lejtőjén felfedezte magának Zalaszabar pusztuló szőlőhegyét.
A birtok magját a valamikori Bán Kálmán pincemester felújítandó pincéje adta, aki a környéken szokásos egyen-küvék helyett a fajtaborokat is bevezette. Franciaországban tanult, a meginduló Törley pezsgőgyárnak beszállítója volt és érmeket hozott haza számtalan borversenyről, a bécsi világkiállításról és a Milleniumi Kiállítás borversenyéről is. Az alapokra a széttöredezett parcellák egyesítésével 3 hektár egységes birtok épült föl, melyből már másfél termő. A Kis-Balaton legvadregényesebb szigetéről született legendát alább adom közre.
A csak a birtokon kóstolható és vásárolt borok tiszta, jól kezelt, egységesen jól iható, táj-vezérelt, igazi zalai borok. A ’16-os FORTÉLY Sauvignon blanc ropogós, vállas, kedvesen savas, a ’16-os ÜSTÖKÖS Olaszrizling testes, vastag, elegáns kesernyésséggel, a ’16-os hordóminta Chardonnay már kialakulatlanúl is mutogatja leendő bájait, a ’15-ös, kerámia amfórát is megjárt KRÓNIKA Chardonnay talán az egyik legösszetettebb bor a sorban, krémes, vajas, a ’16-os egyszerű fehér BIZSERGŐ gyöngyözőbor Chardonnay, Sauvignon blanc és Zalagyöngye vázra épül, a ’16-os Merlot rozé szerencsére nem a mainstream vonalat viszi, lágyabb, komolyabb mélységekkel, a BIZSERGŐ Merlot rozé habzóborba csempészett Cabernet sauvignon vidámabbá, gyümölcsösebbé teszi, a ’14-es KATARZIS Merlot bármely versenyen elindulhatna kedvesen modern, újvilágiasan gyümölcsös vonalaival. Levezetésnek egy erotikusan izgalmas, 70 g maradék cukrú Sárgamuskotály díva és ugyanennek a tételnek a selymes, nagyon elegáns törkölypálinka változata került poharainkba.
Na de hogy jönnek ide a sérült gyerekek? A sikeres vállalkozó álma volt, hogy bevételei egy részét a gyerekekre áldozza, így a birtok mellet felépítette a Zobori Élmény PARK-ot és a Holnapocska Tábort. Itt évente sokszáz sérült és hátrányos gyerek nyaralhat térítésmentesen, orvosi és nővéri felügyelet mellett. A finanszírozást pályázatok, a vállalkozó saját üzleti sikerei és a fizetős vendégek belépői biztosítják. És mit csinálhatnak naphosszat a Heim Pál Kórház, A Bethesda és más gyermekintézmények beteg apróságai? Több kilóméteres – helyenként a nyugalom megzavarására alkalmas – csúszdapark, labdapályák, háromszintes ügyességi mászópálya, szivacságyúk, függőhíd, 4D mozi, számtalan egyéb játék és egy egzotikus mini-állatkert (szurikátákkal!) is várja a megtört, megviselt, de láthatóan örömtől sugárzó kölköket. Családainkkal egész napos gazdag programot eltöltve – még akár néhány pohár borral is – támogathatjuk ezt a for- és nonprofit vállalkozások szimbiózisaként működő, emberi, emberarcú vállalkozást! Itt a nyár, tegyük hát meg!
Gábor
A Kányaváry-birtok legendája
A Nap gyermekei
Rég volt, nagyon rég – amikor kukorékoltak a fekete tyúkok, és rivallásuk echózva vibrált a kies lápon. És a sziget szívében álló hajdani Kányavár bevehetetlen fokán lebegő szolga Lidércek villódzó szemükkel vigyázták a tojásikat, tudván, hogy ők is e meddő magok szülöttei. A kis-Balaton ingoványa puszta csendben, sivár ködben úszott. Távol volt a Király. Fényét elfedte a világra borult fakó sötétség árnya, az imposztorok üzekedésének kísértete. Hajdanvolt tüzét csak a Kányák lobogó akaratában lehetett fellelni, akik elorzott jussuk visszaszerzéséért vágyták a küzdelmet. E lobogó tűz a szív tüze volt, és a reményé. A szív reményéé, mert a jóslat szerint a végső órán megvirrad, és elérkeznek a fenséges Kányák alakjában a Nap fiai, akik közös ereje és fortélya elhozza a fényt. Egy jön délről, egy keletről, egy északról és egy nyugatról. Pedig arról hallgatott a prófécia, hogy a legnagyobb, akit a Nap féltvén maga mellett tartott, üstökösként az égből száll alá.
S eljőve a végső idő, a visszatérő rend pillanata. A fenséges égi madarak pirkadatkor érkeztek, harcba szállva a Lidércek vérmes hadával, hogy visszaszerezzék jogos örökségüket. József, a legidősb Kánya, aki titkon az égből jött, fortélyosan kihasználva a viadal forgatagát, ahol a Lidércek figyelme a küzdelemben fivérire irányult, a fekete tyúkok fészkére szállt, és elorzott egy tojást, melyből a legenda szerint születő Lidérc már a Kányákat szolgálja. Az elragadott tojást szárnya alá rejtve reppent vissza fivérihez, Koloshoz, Zoltánhoz, Hunorhoz és a legkisebb Mártonkához, hogy elvigye nékik a diadalt, a fortéllyal szerzett tojást. Ám szárnya és lelke melege, a benne lobogó fény váratlan csodát hozott: a tojás szülötte nem egy szolga Lidérc, hanem egy csodálatos aranyvessző lett, mely ragyogásával minden sötétséget és zsarnoki erőt szertefoszlatott. A világ fénybe borult, és bizsergő vidámságba öltözött. Az öt fivér katartikus kacagása, a világ nevetése felébresztette a szunnyadó Földanyát, aki befogadta az Aranyvesszőt.
A vesszőből fakadó nedű és a nevetés, a közös öröm e birtok ma is éltető ereje. A sötétségre és a harcra pedig már csak a sziget körül néha-néha fellobbanó Lidérc-fény és a gomolygó köd emlékeztet. És az üstökös csóvájának fénye a csillagos ég boltján.
