esszlessz- a "feneketlen" kóstolóblog

Borról hitelesen, mégis lazán

Mediterrán cuvée 2016

2016. április 14. 17:10 - Esszlessz

TioFelipe néven olasz-spanyol tapas étterem nyílt a belvárosban

 

A városközpontban járva hamar feltűnik az ínyenceknek, hogy a minőségi vendéglátás néhány ponton elkezd kikristályosodni, sziget-szerűen csoportosulnak egymás közelébe az éttermek, pub-ok, bor-bárok, gasztro-klaszterszerűen összebújva. Ilyen kikristályosodási pont az V. kerületi Hold utcai piac és környéke is, így nem véletlen, hogy a szomszédos Nagysándor József utcában nyitja meg kapuit 2016 áprilisában a TioFelipe tapas-étterem. 

Koncepciójának kialakításában elsődleges cél volt, hogy az olasz főszakács Fabrizio Caldarazzo bebizonyítsa: a spanyol és az olasz konyha jól kiegészítik, támogatják egymást. Fabrizionak három szerelme van: a magyar felesége, aki elhozta őt Magyarországra, a spanyol tapasok és az olasz konyha. TioFelipével egy régi álma válik valóra. Nagy hangsúlyt fektet a legjobb olasz és spanyol alapanyagok felkutatására, Barcelonából például nemrég észak-spanyol termelőktől vásárolt sonkákkal, sajtokkal, borokkal, cavakkal megpakolva tért haza. Fontos a folyamatos magas minőség és a frissesség, a tengeri hozzávalók esetében is. Olasz és angol, Michelin csillagos éttermekben szerzett tapasztalatai alapján olyan éttermet képzelt el Budapesten, ahol mindenből lehet kis (tapas) adagot és főétel mennyiséget rendelni, sőt, a vendégek akár egymás között cserélgethetik a falatjaikat. A mediterrán konyha imádói számára ismerősek lesznek a fogások, de a klasszikusokban is sok a különleges, formabontó, rendhagyó ötlet.

tf.jpg

Fabrizio így ír hitvallásáról:

Gyerekkorom óta szívtam magamba a gasztronómia szeretetét. Generációk óta ezt a mesterséget űzték a felmenőim így nem volt kérdéses, hogy erre visz majd az én utam is. Egy kis dél-olaszországi városkában nőttem fel az Amalfi partvidéken, ahol a főzésre szentelt idő épp olyan létfontosságú volt, mint egy lélegzetvétel. A legnagyobb inspirációt azonban egy olyan embernek köszönhetem, aki gyermekként megismertette velem a spanyol konyha ízeit, Tio Felipe, „Fülöp bácsi”. Aki hajthatatlanul végighúzott magával a spanyol gasztronómia kacskaringós útjain és akinek köszönhetően a spanyol konyha megszállottja és szerelmese lettem. Az elmúlt közel 20 évben sok kultúra konyháját megismertem, elmélyedtem a francia, japán, brazil és természetesen - hazámhoz hűen -  az olasz ízek világában. Álmom csupán egy maradt: létrehozni egy olyan helyet, ahol a tradicionális spanyol és olasz konyha ízei keverednek egymással modern köntösben tálalva.”

 

Az étlapot megtöltő közel 50 (!) étel tizedét sikerül még a nyitás előtti vacsorán megkóstolni.

A CARPACCIO DI MANZO - marinált marha carpaccio, pisztáciával és mustárszósszal egy remek hideg  előétel, s bár a mustár kicsit elnyomta a marha alapízeit és a marinád édes-füstös karakterét, de a hús krémes, olvadó textúrája zsebre tett.

A BATTUTO DI SALMONE, MOUSSE DI TROTA - lazactatár, zöldalma, ropogós zeller, pisztránghabbal - még mindig a hideg kategóriába tartozott. Talán a lazac nem igazán mediterrán, de végre nem finomra darált halpürét kaptam, hanem igényesen, apró kockákra vágott remek, friss anyagot – amit igen meglepő módon, csemegekukoricán szervíroztak.

A TORTELLICASARECCI - házi tortellini, kacsa, füstölt scamorza sajttal forrón érkezett. A batyu rusztikus szabálytalansága vidéki parasztkonyhák tiszta egyszerűségét idézte, pocakjában krémes kacsahússal, hátán illatozó friss rozmaringgal. Kisebb vödörnyit be lehetne falni belőle.

A GAMBERIGRIGLIATI, PROSCIUTTO DI SAN DANIELE - serpenyős garnéla, grillezett újhagyma, sonkaforgács, és mogyorós-paprikás romesco szósz az est gasztronómiai fénypontja volt. A majdnem izzó öntöttvas lábasban megjelenő, sercegő, rotyogó, sistergő garnéla kupacnak sokáig csak az illatát lehetett élvezni, mire fogyasztási hőmérsékletre hűlt. Relative jól tűröm a Scoville-terhelést (SHU), de ez a szósz megkönnyeztetett, cserébe a garnéla ropogós, feszes struktúrája mindenért kárpótolt. Néhány pohár cava kellett az ízlelőbimbóim egyensúlyba hozásához.

A SEMIFREDDO AL LIMONCELLO - citromlikőr parfé mandula grillázzsal - a nyár igazi kedvence lesz. Könnyed, fiatalos, légies, már-már szomjoltó. Megfagyott limoncelló!

A borválasztékot észak- és közép Spanyolország több régiója képviseli. Több évtizede foglalkozom borokkal, de minden egyes tétel egyedi, izgalmas és ismeretlen.

Az aperitif sangria alapját a ház spanyol rozéjának és egy olasz prosecconak a házasítása adta meg az étterem gasztro filozófiájának megfelelően. A friss gyümölcsök színkavalkádja üde színfoltot jelentett, remélem nyárra is készítenek belőle bőven!

A ház egyszerű, funkciójukat jól betöltő, kimért gasztro-borait barcelonai CA N'ESTRUC cég szállítja. A ’15-ös fehér malvasia, grenacha blanco és muscatel szőlőkből készül. A rozé és a vörös borok alapját a helyi garnacha adja.

Ház cavaja a Bocchoris D.O., brut nature. A három legendás katalán szőlőfajta alkotja, a xarellora épül macabeo és parellada kiegészítéssel. Szikár savak, porzó szárazság, finom elegancia. Egy igazán szomjoltó cava.

A Bodegas Zarate Rias Baixas borvidékről származó 2015-ös, 100% albarigno fajtából készült fehér bora remek savakkal és fűszeres, virágos illatokkal csábított el.

A családi Bodegas Muga Haroban a Rioja borvidéken alkotja borait. A ’12-es Reserva DOC egy hagyományos stílusú, elegáns és gazdag vörös, 70% tempranillo, 20% garnacha, 7% mazuelo és 3% graciano alkotja.

A Priorat vidékéről származó Furvus borászat ’12-es garnacha & merlot borára végtelen gazdagság, gyógynövényes karakter,  sós-köves ízek jellemzőek. Amolyan „szuper-terroir” bor.

Az Eguren család és a Bodegas Uvas Felices cégek közös bora az extravagáns, kissé meghökkentő Sospechoso. Tiszta vonalú, karakteres tempranillo, ’12-ből a forró, közép-spanyol Castilla La Mancha vidékéről.

Egy újabb Priorat! A ’14-es Les Crestes meghökkentő címkéjén a szőlő egy kakastaréjból nő ki! 80%-ban 20 éves grenache, 10% carignan és 10% syrah alkotja. Meleg, gazdag, fekete bogyós aromáit ásványi sósság és jó adagnyi füstös-hordósság alapozza meg. Pedig milyen fiatal még! Kedvenc!

Fiatalosnak tűnik a Venta las Vacas Ribera del Duero 2014-es bora Dueroból, de milyen potenciál van benne! Hozza a tempranillo minden szépségét, gyümölcsösségét, egyben vastag testességét. Felteszem, címkéjén a fehér bika a bor erejét, vadságát szimbolizálja.

A La Locomotora borászat tétele nagyon friss, gyümölcsös, Rioja Alta szülötte, 100% tempranillo.

A Bodegas Castaño ’13-as, tiszta monastrell fajtájú bora Detras de la Casa márkanév alatt Valenciából érkezett. 18 hónapig új barrique hordókban pihent, komplex, tömör, vastag tanninú és lomha lecsengésű.

 

Cseh Gábor

 

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.